Otsuka Hironori sensei tanácsai
(A wado-ryu stílus alapítója)

Nagasu-Inasu-Noru

A Nagasu-Inasu-Noru művészete a wado-ryu kihon kumite legfontosabb jellegzetességei közé tartozik.
Nagasu: testtel való kitérés vagy folyamatos mozdulat az ellenféllel szemben.
Inasu: egyidejű ellentámadás, illetve az ellenfél támadása után azonnali ellentámadás a Nagasu művészetével kombinálva, felhasználva az ellenfél mozgását és testsúlyát annak kibillentése és támadási lendületének megtörése céljából.
Noru: ne ellenállj a támadásnak, hanem ereje elöl kitérve törd meg. A Noru művészetét a viharban hajladozó bambuszhoz hasonlíthatjuk. A szár elhajlik, de amint alkalom adódik rá, visszacsapódik.

Kata no rokugensoku
(A katák alapelvei)

Ikita kata: a katát életszerűen és átérzéssel kell gyakorolni
Inen: a katát megfelelő szellemmel kell bemutatni
Chikara no kankyu: a katát a mozdulatok sebességének változtatásával kell végrehajtani
Kisoku no donto: a katát megfelelő légzésritmussal kell kísérni
Balance: a kata bemutatása során fontos a stabil egyensúlyi helyzet fenntartása

Kiai

A kiai a küzdőszellem kifejlesztésének művészete, szinte önhipnózis erőteljes szellemi koncentráció által. A támadó és védekező technikák kivitelezéséhez tökéletes koncentrációt kell elérni. A támadás művészetének elsajátítása és ez ellenfél egyetlen ütéssel való megsemmisítése akkor kivitelezhető, ha az erőt az alhasba tudjuk koncentrálni és tökéletes egyensúlyi állapotot tartunk fenn. Ha lehetőség nyílik a támadásra, a kiai-t alkalmazni kell. Az erőt az alhasba koncentráljuk és teljes erőbedobással az ütésre vagy a rúgásra összepontosítunk. A hangadás célja az ellenfél meggyengítése, illetve védekezésének megzavarása.

Kikioji-Mikuzure-Futanren

A szamurájok számára bármely küzdelem elvesztése akár az élet elvesztését is jelenthette. Ez a karatéra éppúgy vonatkozik, mint bármely más harci művészetre. Ennek okai a következők lehetnek:
Futanren nem megfelelő edzés
Mikuzure: félelem, mert az ellenfél brutálisnak, erősnek tűnik
Kikioji: az ellenfél hívneve által keltett félelem a küzdelem előtt.

Kumite no gogensoku
(a küzdelem öt alapelve)

Kiwa hayaku: gyorsan támadj! Erős szellemiséggel támadd ellenfeled, ne gondolj a védekezésre, csak a támadásra!
Kokorowa shizuka: mindig őrizd meg a szíved nyugalmát!
Miwa karuku: mozdulataid és technikáid legyenek csiszoltak, választékosak és szabályosak!
Mewa akirakani: az ellenfelet teljes egészében lásd! Ne koncentráld tekinteted egyetlen pontra!
Waza wa hageshiku: a választott technikát határozottan, gondolkodás nélkül hajtsd végre!

Shu ha ri

A shu ha ri kifejezést Japánban a harcművészeti edzések, valamint a tanítvány és a mester közötti életre szóló kapcsolat átfogó jellemzésére használják.
Shu: védeni vagy engedelmeskedni. A tanulás kezdeti szakaszában a kapcsolat a szülő-gyermek viszonyhoz hasonlítható. A tanítványnak be kell fogadni a a mester által oktatott technikát, szorgalmasan kell gyakorolnia és a kritikát el kell fogadnia. A mester óvja és bátorítja tanítványát. A shu az alapokat megalkuvás nélkül erőlteti, így a tanítványnak szilárd alapjai lesznek a továbbfejlődéshez.
Ha: kitörni és flusztrálni. Miután a tanítvány elérte a feketeöves szintet, kétféleképpen tör ki. Az elsajátított alapokat újabb, képzeletgazdagabb módon kezdi alkalmazni és még többet kérdez és személyes tapasztalatot szerez. Ez a mester számára flusztráló korszak lehet. Kapcsolatuk hasonló a szülő és a felnőtt gyermeke kapcsolatához: a tanító a stílus mestere, a tanítvány pedig mások instruktora lehet.
Ri A ri állapotban a tanítvány többdanos mester lehet, aki minden lehetséges tudást elsajátítva elkülönül a mestertől. Kapcsolatuk most erősebb, mint valaha, a nagyszülő-szülő viszonyhoz hasonlatos. Bár a tanítvány független, becsüli a mester bölcsességét és türelmes tanácsadását, kapcsolatuk gazdagsága megosztott tapasztalataikban nyilvánul meg. A tanítvány mozdulatai is magukon viselik már egyéniségének jellemvonásait, szabad utat keres. A ri is kettős jelentésű, második jelentése: szabadon bocsátani.
A shu ha ri nem lineáris fejlődés. Inkább koncentrikus körök csoportja, melyben a shu a ha-n belül, míg a shu és a ha a ri-n belül helyezkedik el. A shu ha ri a stílus fejlődésének forrása.
Ha a tanítvány nem múlja felül mesterét, a stílus legjobb esetben stagnál. Ha a tanítvány nem éri el mesterének tudásszintjét, a stílus leromlik. Ha a tanítvány elsajátítja mindazt, amit mestere átad és eljut fejlődésének magasabb fokára, a stílus fokozatosan fejlődik és virágzik.